Népszerű írások:
Megnyitod a töltőtérképet, és máris három rövidítés, meg egy rakás szám fogad: AC, DC, HPC, 11 kW, 50 kW, 300 kW. Te pedig csak azt szeretnéd tudni, hol tölts, és mikor indulhatsz tovább.
A jó hír: ehhez nem kell villamosmérnöki diploma. A töltő kiválasztásánál három kérdés számít igazán: mennyi energiára van szükséged, mennyi időd van, és mit tud az autód.
Először egy fontos tisztázás: az AC és a DC kétféle töltési mód. A HPC a nagy teljesítményű DC-töltés elnevezése, nem egy harmadik áramfajta. Nézzük, melyik hogyan illik a napodba.
kW és kWh: egy betű, nagy különbség
A kW, vagyis kilowatt a teljesítményt jelzi: töltésnél azt, milyen ütemben érkezik az energia. A kWh, vagyis kilowattóra az energia mennyiségét mutatja. Ebben adják meg az akkumulátor kapacitását és a felhasznált töltési energiát.
Egy 60 kWh-s akkumulátor tehát nem ugyanazt jelenti, mint egy 60 kW-os töltő. Az egyik a „mennyi fér bele?”, a másik a „milyen gyorsan?” kérdésre válaszol.
Egyszerű példa: állándó 10 kW teljesítménnyel egy óra alatt 10 kWh energia adható át. Az akkuba ennél kevesebb kerülhet, mert a töltésnek vesztesége is van. A számolás támpont, nem percre pontos indulási ígéret.
AC-töltés: amikor az autó ráér
Az AC váltakozó áramot jelent. Ilyenkor az autó fedélzeti töltője alakítja át az érkező áramot az akkumulátor töltéséhez szükséges egyenárammá. Emiatt az autó beépített töltőjének képessége fontos korlát.
Fali töltőknél gyakori a 3,7, 7,4, 11 vagy 22 kW-os teljesítmény; nyilvános AC-pontokon sokszor 11 vagy 22 kW-ot látsz. Ezek a töltők otthon, munkahelyen, utcai parkolókban, mélygarázsokban és szállásoknál jönnek jól.
Képzeld el, hogy a napi ingázással 12 kWh energiát használtál el. Egy megfelelően működő, ténylegesen 7,4 kW körüli töltő rendszerrel ezt nagyjából két óra alatt visszapótolhatod. Nem kell hozzá egész éjszaka, és végképp nem szükséges minden este teljesen feltölteni egy lemerült akkumulátort.
Az AC lényege: ne a töltésre várj, hanem tölts akkor, amikor egyébként is parkolnál.
DC-töltés: amikor hamarabb mennél tovább
A DC egyenáramot jelent. Az átalakítás itt az autón kívül, a töltőberendezésben történik. Az energia megkerüli az AC-töltéshez használt fedélzeti átalakítót, ezért az autó megfelelő képességei mellett jóval nagyobb teljesítmény érhető el.
Sok DC-töltő 50–150 kW körüli teljesítményt kínál, de ennél kisebb és sokkal nagyobb teljesítményűek is léteznek. Gyakran találkozol velük bevásárlóhelyeknél, benzinkutakon, főutak mellett és autópálya-pihenőkben.
Egy 40–60 perces bevásárlás például jó alkalom lehet DC-töltésre, ha jelentősebb energiapótlásra van szükséged. Nem kell feltétlenül hosszú útra indulnod ahhoz, hogy értelme legyen: otthoni töltési lehetőség nélkül a hétköznapi rutinodba is beilleszthető.
HPC: a DC-töltés gyorsabb ligája
A HPC a High Power Charging rövidítése, magyarul nagy teljesítményű töltés. A gyakorlatban jellemzően a körülbelül 150 kW-tól induló DC-töltőkre használják. Gyakoriak a 150, 300 vagy 350 kW-os berendezések, és 400 kW-os vagy még nagyobb teljesítményű pontok is vannak. Az elnevezések határa szolgáltatónként eltérhet.
Ezeket főleg autópályák mentén, nagyobb töltőparkokban, de városi és kereskedelmi helyszíneken is megtalálod.
A HPC akkor igazán hasznos, amikor hosszabb úton csak rövid szünetet tartanál. Megfelelő autónál, kedvező körülmények között egy 10–80%-os töltés beleférhet nagyjából 20–40 percbe. Ez nem minden modellre érvényes: van gyorsabb, és van jóval lassabb is.
Mennyi idővel számolj?
Vegyünk egy egyszerű, szemléltető példát: 60 kWh használható akkukapacitás, töltés 20-ról 80%-ra. Ehhez 36 kWh-t kell az akkumulátorba tölteni.
11 kW-os AC-töltésnél nagyjából 3,5–4 óra lehet reális. Egy 50 kW-os DC-ponton körülbelül 45–60 perc is elegendő lehet, ha az autó sokáig közel ekkora teljesítményt vesz fel.
HPC-nél nem elég a töltő feliratából számolni. Ha az akkumulátorba jutó átlagos teljesítmény 100 kW, a 36 kWh elméletileg körülbelül 22 perc. A 300 kW-os felirat viszont önmagában nem jelent 300 kW-os átlagot.
Ezek példák, nem garantált töltési idők. Az aktuális becslést az autó kijelzőjén is érdemes figyelni.
A töltő tudása nem az autód tudása
Ha az autód AC-n legfeljebb 11 kW-ot fogad, egy 22 kW-os oszlopon sem fog 22 kW-tal tölteni. Ha DC-n 100 kW a maximuma, egy 350 kW-os HPC-töltő sem emeli ezt 350-re. A nagyobb teljesítményű, kompatibilis töltő ettől még használható: nem kényszerít az autóra túl nagy teljesítményt. Az AC- és DC-maximumot külön keresd az autód adatai között.
Ráadásul a maximum nem állandó érték. Hideg vagy túl meleg akkumulátornál csökkenhet a teljesítmény, és a töltöttség emelkedésével is lassulhat a töltés. Ez sok autónál különösen 80% környékétől feltűnő. Egyes állomások több autó között osztják el a rendelkezésre álló teljesítményt.
Ha az autód támogatja az akkumulátor előkondicionálását, használd a gyártó útmutatása szerint a villámtöltés előtt. Ez az akku megfelelő hőmérsékletre előkészítését jelenti, nem egyszerűen az utastér felfűtését.
Miért nem mindig a leggyorsabb a legjobb?
Mert a töltésnek a napodhoz kell igazodnia, nem fordítva.
Ha négy órát dolgozol egy irodában, és az AC-töltő addigra biztosítja a szükséges energiát, a közeli HPC nem feltétlenül ad többet. Ha viszont hosszú úton szeretnél rövidet pihenni, a gyorsabb töltésnek valódi értéke lehet.
Az árat is nézd meg, ne csak a teljesítményt. Az AC nem minden tarifával olcsóbb, és a gyorsabb töltés sem minden helyzetben drágább. Indítás előtt ellenőrizd a kWh-díjat, valamint az esetleges időalapú, várakozási és parkolási költségeket.
Egy képzeletbeli választásnál a kerülőút is számít: tíz percet autózni egy papíron gyorsabb töltőért kevésbé jó üzlet, ha az autód ott sem tudna gyorsabban tölteni.
Melyiket válaszd?
- AC: ha órákig parkolsz, otthon vagy munkahelyen töltesz, és az indulásig visszapótolható a szükséges energia.
- DC: ha rövidebb megállás közben szeretnél érdemben tölteni, például bevásárlás alatt.
- HPC: ha hosszabb úton az idő számít, és az autód ki tudja használni a nagyobb teljesítményt.
Mindhármnál ellenőrizd a csatlakozót is. Európában AC-n jellemzően Type 2, DC-n és HPC-n többnyire CCS2 csatlakozóval találkozol. Nyilvános AC-pontnál gyakran saját kábel kell, DC-nél rendszerint a töltőhöz rögzített kábelt használod. Régebbi vagy eltérő rendszerű autóknál különösen fontos a kompatibilitás ellenőrzése.
Három gyakori félreértés
„Minden alkalommal 100%-ig kell töltenem.” Nem: az utadhoz szükséges energia és az autód gyártói ajánlása legyen az irányadó. A 80% nem minden akkumulátorra érvényes, általános napi szabály.
„Ha lassabban tölt, biztosan rossz az oszlop.” Lehet műszaki hiba is, de először a töltöttséget, az akku hőmérsékletét és az autó korlátait érdemes ellenőrizni.
„Az AC csak otthon használható.” Nem: egy utcai vagy szállodai AC-pont ugyanúgy hasznos lehet, ha a parkolási időhöz passzol.
A lényeg
AC, amikor ráér az autó. DC, amikor hamarabb indulnál. HPC, amikor a nagyobb teljesítményt az autód és az útiterved is indokolja. A legjobb töltő nem feltétlenül a legerősebb, hanem az, amelyik a szükséges energiát megfelelő helyen, időben és áron adja.